Előfizetői megállapodást kötött a Taylor & Francis Online Library elektronikus folyóiratcsomaghoz való hozzáférésről a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ szervezetében működő Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program és a brit Taylor & Francis kiadói csoport. A megállapodás lényege, hogy azok a kutatók, akik az EISZ előfizetői körében szereplő intézményeknél affiliációval rendelkeznek, nyílt hozzáférésű, azaz open access cikkeket jelentethetnek meg a kiadói csoport folyóirataiban. A kutatók mentesülnek a közzétételi költségek (APC – article processing charges) megfizetése alól a Taylor & Francis, Taylor & Francis Open és Cogent OA folyóiratokban.
A formátumkövetelmények szerint a tudományos közleményeknek a Creative Commons CC-BY vagy CC-BY-NC-ND licenc alatt kell megjelenniük, vagyis vagy teljesen szabad elérésű kulturális műveknek számítanak a szerzők kötelező feltüntetése mellett, vagy pedig kizárólag nonprofit célok érdekében használható szabad elérésű műveknek. Az előfizetői kör tagjai 2018-ban: a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Közép-európai Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója az aláírás alkalmával arra emlékeztetett, hogy a könyvkiadók kulturális és tudományos értelemben mekkora hozzáadott értéket állítottak mindig is elő. „Az üzleti érdekeltség nélkül a könyvkiadás történetében nem jelent volna meg az anyanyelven kiadott, képpel illusztrált könyv” – mondta a művelődéstörténész, az MTA doktora. Szintén a könyvkiadóknak köszönhetjük, hogy a Bibliában beszámozták a verseket, mert így jobban áttekinthetővé és könnyebben eladhatóvá váltak a szentírási példányok. Sőt, a címoldal, a személy-, hely-, és tárgymutató megjelenését is a könyvkiadóknak köszönhetjük – ezeket szintén azért vezették be, hogy a könyvek legyenek könnyebben kezelhetők, s így jobban eladhatók – tette hozzá.
Az elektronikus könyvkiadás területén is hasonló kiadói érdekeltséget azonosíthatunk – mondta az MTA Könyvtár főigazgatója. Azonban – Thomas Piketty francia közgazdász tőkekoncentráció-átrendeződésről szóló elemzésére utalva – az open access mozgalom is azt jelzi, hogy a tudományos művek kiadásának jelenlegi modellje anyagilag nagyon megterhelő a tudós közösségre nézve. A Taylor & Francis kiadói csoporttal kötött megállapodás aláírása történetileg is jelentős pillanat, hiszen a változás felismeréséről van szó, a kiadók profitorientált szempontjai kezdenek mérsékeltebbé válni – mondta Monok István.
Monok István főigazgató (MTA KIK) és Ewa Klorek, Head of Academic Sales, EMEA (Taylor and Francis Group)
„Mérföldkőnek tekintjük ezt a megállapodást, nagyon büszkék vagyunk arra, hogy sikerült tető alá hozni” – mondta az MTA Könyvtár konferenciatermében tartott eseményen Ewa Klorek, a Taylor & Francis csoport tudományos szférával foglalkozó eladási osztályának vezetője. Ewa Klorek arra emlékeztetett, hogy Magyarországon először született ilyen megállapodás, amelynek köszönhetően egyrészt a magyar kutatók könnyebben hozzáférhetnek majd nemzetközi tudományos anyagokhoz, másrészt segíteni fog az ország kutatási impaktjának erősítésében. Az eseményen elhangzott, hogy a Taylor & Francis mellett több tudományos kiadóval is tárgyalnak az EISZ Nemzeti Program képviselői. A cél egy olyan üzleti modell kialakítása, mely – a tendenciáknak megfelelően – mindkét félnek elfogadható.
A Taylor & Francis kiadói csoport jogelődjét Richard Taylor természetbúvár alapította 1798-ban a Philosophical Magazine folyóirat kiadására Londonban. A jelenlegi cég 1852-ben jött létre, amikor Taylor kiadói vállalkozásához William Francis vegyész társult. A vállalat földrajzi, jogi, kémiai, matematikai, mezőgazdasági, műszaki tudományi, orvostudományi és társadalomtudományi témájú műveket jelentetett meg. A cégcsoport hetven szakkönyvkiadót vásárolt fel a kilencvenes és a kétezres években, így az ő márkanevükké vált például a neves társadalom- és humántudományi kiadó, a Routledge. A kiadói csoport most 2700 folyóiratot és évi mintegy 7000 kötetet jelentet meg, online könyvtárában több mint 3,9 millió cikk érhető el. A cég legújabb vállalkozása a Cogent OA nyílt hozzáférésű kiadó. A Taylor & Francis a negyedik legnagyobb tudományos kiadónak számít a Reed-Elsevier, a Wiley-Blackwell és a SpringerNature után; 2004-től az Informa PLC tudományos tartalomszolgáltató és konferenciaszervező cégcsoport tagja.
